A recepcióesztétika a konstruktivizmus utáni irodalomelmélet legjelentősebb irányzata a dekonstrukció mellett. Megközelítésmódjának újszerűsége a szerzőt és a keletkezés körülményeit, valamint a szerzői szándékot érdeklődésének középpontjába állító pozitivista,…

"Nincsen apám,... se istenem..." „Mi bűnöm van, ha van?” A József Attila költészetét kutatók, illetve elemzők szinte kivétel nélkül kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az életműben idővel egyre gyakrabban előforduló bűn-büntetés-bűntudat…

„Minden halandó. Az öröklét csak az anyáknak adatott meg. S mikor már az anyák nincsenek az élők sorában, oly emléket hagynak maguk után, melyet még senki sem mert meggyalázni.” (Iszaak Babel: Rabbi) József Attila (az árván maradt) alaposan félrevezeti olvasóját…

Amolyan bevezetésképpen a kései költeményekbe nézzünk most meg egy igazi "nagy művet", a Kész a leltár című, 1936 végén írott létösszegző verset. Ilyen típusú verseket jellemzően életük alkonyán írnak legtöbben, valamint a krisztusi korba lépve, mikor az ember…

    Ugyan ez a vers nem tartozik József Attila kései versei közé, és azt sem tudom, milyen szerepet szánnék neki leendő szakdolgozatomban, most valahogy ezzel volt kedvem foglalkozni. Az 1933 április elsején a Nyugatban megjelent művet általában Reménytelenül címen…